Rengeteg, rengeteg színes őszi tájfutóverseny...

Az íróasztalomnál ülök. Előttem fekszik a negyedéves tervező és egy üres papírlap. Legbelül (még mindig) reménykedem abban, hogy a változatosság kedvéért egyszer egy kicsit másfajta tájfutóversenyt szervezhetek. A gondolatok cikáznak a fejemben: „Nem voltak-e a fiatal cserkészek annyira csalódottak a legutóbbi tájfutóversenyen, mert olyan kevés ellenőrzőpontot találtak meg?” – „Nem kellett-e elmennünk megkeresni az egyik csoportot, mert senki sem értett semmit a térképből?” – „És ott volt Peter, aki egyszerűen elszaladt a csoportjától, és mindent egyedül akart csinálni?” Ó, bárcsak a negyedéves tervezési megbeszélésen pontosan eldöntöttük volna, hogy milyen legyen ez a tájfutóverseny! Az rengeteg fejtöréstől kímélt volna meg. 

Hogy a következő tájfutóversenyed valóban kicsit más legyen, íme néhány ötlet. Próbáld ki őket – megéri!

Hogyan tervezzek meg egy tájfutó délutánt?

Nyilvánvaló, hogy a fiatal cserkészeket fokozatosan kell bevezetnünk a „tájfutás” témájába. Az „Input” cikk „NORDA – bevezetés a tájfutásba” (Input 3/00 – JS) egy példaórát mutat be, amelyből kiderül, hogyan lehet a fiatal cserkészeket bevezetni a tájfutásba.

Miután a fiatal cserkész megismerkedett a tájfutás legfontosabb elemeivel, elkezdhetünk konkrét tájfutási ötleteken gondolkodni.

A képzés típusai:

Hógolyós tájfutás

Ez a csoportos tájfutóverseny kiváló lehetőséget kínál különböző képességű futókból álló ifjúsági csoportok számára. A csoport együtt futja le a szakaszokat a központi ellenőrzőpontokig. Ott szétválnak, és minden futó a saját képességeinek és szintjének megfelelően keresi meg az ellenőrzőpontot. Lehetőség van arra is, hogy minden futó maga válassza ki, melyik al-ellenőrzőpontokat látogatja meg, így később összehasonlíthatják a különböző útvonalakat.

„Blame Game” tájfutás

A résztvevők három-öt fős csoportokban indulnak el, mindegyik csoportnak egyetlen térképe van. A vezető három-négy percenként cserélődik. Aki nem tudja, hol tartózkodik a futócsoport, az kapja a „Schwarzer Peter”-t. Ha a vezető maga sem tudja a helyszínt, azonnal két büntetőpontot kap.

Kontúrtérképes tájfutás

A kontúrtérkép egy speciális típusú egyszerűsített térkép. Az egyszerűsített térképeket úgy állítják elő, hogy a térképből egy vagy több színt kihagynak. A kontúrtérkép esetében ez egy olyan térkép, amelyből hiányzik a zöld, a sárga és a fekete szín. Más színkombinációk is létrehozhatók. A színcsökkentett térképeket használó tájfutópálya segít a térképolvasási készségek fejlesztésében. A kontúrtérképes tájfutás különösen alkalmas a térbeli tájékozódás fejlesztésére. A kontúrtérképes tájfutás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a futó követni tudja a terep jellegzetességeit (pl. a lejtés irányát, a vízmosásokat, a vízszintes ösvényeket). Az ellenőrzőpontok általában dombcsúcsokon, völgyekben, vízmosásokban vagy hegygerinceken helyezkednek el.

Tájfutó golf

A futókat kétfős csapatokba osztják, és minden csapat kap egy térképet. Sorban látogatják meg az ellenőrzőpontokat, és minden térképnézés – futótársuk felügyelete mellett – egy „golfütésnek” számít. Aki két ellenőrzőpont között csak egyszer kell a térképet megnéznie, az „hole in one”-t ér el. A tisztességes verseny érdekében a pontszámítást két csoportra osztják: a páros számú és a páratlan számú ellenőrzőpontokkal rendelkező futókra. 

Memória-tájfutás

Ez a profiknak szóló tájfutóverseny nagymértékben támaszkodik a térbeli tájékozódási képességre. A rajtnál és minden ellenőrző pontnál a versenyző kap egy kis térképrészletet, amelyet meg kell jegyeznie. A következő ellenőrzőpont felkutatása ezután teljes egészében a memóriára támaszkodva történik. Fontos, hogy a versenyző ne egyszerűen csak „jobbra-balra-balra-egyenesen-jobbra” sorrendben jegyezze meg az útvonalat, hanem térbeli szempontból és a terep jellegzetességei alapján is elképzelje a terepet.

Egyszerű pályaelrendezések

Csillag alakú tájfutás

A tájfutás legismertebb változatában az ellenőrzőpontokhoz mindig ugyanabból a rajt- és célpontból indulnak a versenyzők. A térképen csak az ellenőrzőpontok és a központ vannak jelölve. Az útvonalat a versenyző maga határozza meg. Ez különösen népszerű a kezdők körében, mivel ha bizonytalanok, a helyszínen lévő oktatók segítséget nyújthatnak nekik. A teljesen kezdők számára az útvonalakat zászlókkal is kijelölhetik, hogy a futók összehasonlíthassák a térképet a tereppel. 

Pillangó-tájfutás

A csillag alakú tájfutáshoz hasonlóan az ellenőrzőpontok egy központ körül helyezkednek el, bár itt két–négy ellenőrzőpontot kötnek össze egy rövid útvonal kialakításához.

Szöveges tájfutás

Térkép helyett leíró szöveg segítségével a versenyzőnek meg kell értelmeznie bizonyos tárgyakat, és azokat a terepen azonosítania kell. A szöveges tájfutás ezért különösen alkalmas kezdők számára változatos terepen. Ez a tájfutás-forma tinédzserekkel is kidolgozható, majd fiatal cserkészekkel végrehajtható.

Vázlatos tájfutás

A vázlatos tájfutás során a versenyző egy vázlatos térképet kap. Ennek a formátumnak az az előnye, hogy az adott napra jellemző jellegzetességek (pl. egy kidőlt fa, egy kerítésrést stb.) beépíthetők a pályába. A jelentéktelen részleteket kihagyják. Ez lehetővé teszi, hogy a futási útvonalat nagyon szűk keretek között tartsák. Természetesen ez a formátum meglehetősen sok előkészületet igényel.

Tájfutás haladóknak

Iránytűs (Star) tájfutás

Az iránytűs tájfutás különböző módon szervezhető. A legegyszerűbb formájában a futók csak az irányt és a távolságot kapják meg. Miután elérte az ellenőrzőpontot, a futó visszatér a célba, majd elindul a következő ellenőrzőpont felé. Annak érdekében, hogy a futók pontosan haladjanak, célszerű a térképre felrajzolni az ellenőrzőpontok helyét. Ez javítja a tanulási élményt, és lehetővé teszi a résztvevők számára a térképolvasás gyakorlását is.

VFF tájfutás (sok hamis vagy hiányzó ellenőrzőpont)

A térkép pontos használatának gyakorlásához különböző helytelen vagy akár hiányzó ellenőrzőpontokat is el lehet helyezni a tájfutópályán. A helytelen ellenőrzőpontok például egy szomszédos tereptárgyon vagy az ösvény rossz oldalán helyezkednek el. A futó csak a helyes ellenőrzőpontnál szerez pontot, amelyet a tereptárgyak alapján történő pontos tájékozódással (és nem az ellenőrző zászló alapján) megbízhatóan meghatározott. A hiányzó ellenőrzőpontokat ennek megfelelően jelöli meg a térképen.

Pontszerző tájfutás

A pontszerző tájfutás versenyen nem a pályát, hanem az időkorlátot határozzák meg. Ezen időn belül a versenyzőknek a lehető legtöbb pontot kell gyűjteniük. A pontokat az ellenőrzőpontokon a nehézségi foknak (távolság, az ellenőrzőpontok sűrűsége, tengerszint feletti magasság stb.) megfelelően osztják ki. Minden időkorlát túllépéséért pontokat vonnak le. Ez a versenyformátum akkor alkalmas, ha az idő korlátozott, és a résztvevők száma nagyban változik. Különös hangsúlyt fektet a résztvevők útvonaltervezési képességeire.

További források

A rendelkezésre álló tájfutó térképekről, valamint azok megrendelési lehetőségeiről áttekintést kaphat, ha egy bélyeggel ellátott és címmel ellátott visszaküldő borítékot küld el a következő címre (itt számos egyéb anyagot is talál, például tájfutó szalagokat, ellenőrzőpontokat és edzésanyagokat):

Orienteering Equipment Centre, Marianne Graf, Altlandenbergstrasse 40, 8494 Bauma

A „Leader’s Handbook on Orienteering” (Tájfutási kézikönyv vezetőknek) hasznos segédanyag ifjúsági klubok délutáni programjainak és táborainak szervezéséhez, amelyek keretében különböző tájfutási tevékenységeket lehet beiktatni. A kézikönyv beszerezhető az ESSM felszerelésközpontjában, Magglingenben.

Forrás:

Tartalom + kép:

Forum Kind 3/02. Gyakorlati ötletek különböző tájfutás-változatokhoz, minden korosztály és képességi szint számára alkalmas, 27–30. oldal 

Szerzőijogwww.forum-kind.ch 

Szerző:

Lori Keller, a BESJ ifjúsági csoportjának titkára