gyerek|missziós|nap

Jelenetek, üzenet, akció, hangulat.. Idén már nemtudomhányadszor kerül megrendezésre Wiedenestben a KiMi-Tag (Kindermission v KinderMitmach), egy szeptemberi nap teli élménnyel kisiskolás gyerekek számára.

Mindenesetre 2011 és 2014 között 3 alkalommal is lehetőségem volt részt vállalni belőle segítőként. Remek ötletnek és kezdeményezésnek tartom, hogy a környékbeli (és távolabbi) gyerekórás, vasárnapi iskolás csoportok együtt felkerekednek és több száz hasonló korúval együtt átélnek egy rendkívül változatos és kreatív programot. Közel 40 (ügyességi/vicces/kreatív) játék-állomás várja a kalandvágyó gyerekeket és missziós impulzus sem hiányozhat a jó hagyománynak megfelelően. Már a gyerekek is lehetnek misszionáriusok, Isten szeretetének tanúi..

A résztvevők száma az elmúlt években 200 és 400 fő gyermek és 100-200 segítő munkatárs között mozgott. A társadalmi és demográfiai változások fényében még inkább lelkesít ez a nagy éhség és nyitottság a jóra.

Egy kis ízelítő az idei előkészületekből: "Az elveszett herceg nyomában (Mózes) - Ravasz detektívvel és Flux professzorral". A nagyterem egyiptomi módra lesz kidekorálva, építenek időgépet, a színi csoport kreatív, lesz idén is terepjáték.

Imakérés, hogy a különböző csoportoknak egy élménydús és áldásos időtöltésben legyen részük, a velük foglalkozó munkatársak ki tudják használni ezt a különleges napot egymással is.

Korábbi tematikák:

- Királyi birodalom egy szolgának? (lovagok, várak.. igazságos vagy kegyetlen király?)

- 330 perc alatt a föld körül - misszió, kultúrák és nemzetek

- Mobbing, igaz barátság, másság (migráció és menekültek)

- Cowboyok és indiánok

https://www.wiedenest.de/kids-teens/kimitag.html?MP=243-641

Forum Wiedenest honlapja

Unsere Kindermitarbeiter berichten vom Kindermissionstag vergangenen Samstag in Wiedenest: „Gemeinsam mit insgesamt ca. 450 Teilnehmern + Mitarbeitern haben wir eine Zeitreise ins alte Ägypten gemacht. Dort konnten die Jungschar- und Kinderstundengruppen gemeinsam Abenteuer erleben, zusammen spielen, singen und lachen. Danach hatte eine Mutter und gleichzeitige Betreuerin einer Gruppe Tränen in den Augen aus Dankbarkeit für alles, was ihre Gruppe an neuen Gedanken mitnehmen konnte. Die Studierenden der BTA und viele spontane ehrenamtlichen Helfer sowie Herzwerker haben gemeinsam mit dem Vorbereitungsteam viel Herzblut, Schweiß und Kreativität geliefert und wir sind dankbar für die Bewahrung bei den Spielen und das unglaublich gute Wetter.“ Danke für alle Gebete!