Három érv a személyes bizonyságtétel mellett
Tanúvallomás
A történetemet szeretném elmesélni – de hogyan tegyem?
„Mindig legyetek készen arra, hogy válaszoljatok, ha valaki megkérdezi, miért vagytok annyira tele reménnyel.” (1 Péter 3:15) – de vajon van egyáltalán valaki, aki hallani akarja a bizonyságtételemet?
Három érv a személyes bizonyságtétel mellett
1. Érdeklődés Az embereket érdeklik a személyes életről szóló bizonyságtételek. Legyen szó a tévéről, az újságokról vagy a rádióról – a személyes életről szóló bizonyságtételek rendkívül népszerűek. Amikor valaki őszintén és nyíltan beszél a sikereiről és kudarcairól, mindenki figyel – különösen akkor, ha a szívéből beszél. Az embereket érdekli mások sorsa. Megpróbálnak azonosulni az illető életével, felismerik a hasonlóságokat, a megoldásokra irányuló különböző megközelítéseket, inspirálják őket az ötletei stb.
2. Szakértelem A saját életedet illetően te vagy a szakértő. Senki sem tudná olyan jól megírni az életrajzodat, mint te magad. Számos teológiai témában, például a Szentháromság kérdésében, sokkal kevésbé vagy jártas. De amikor a személyes történetedről van szó, senki sem ismeri azt jobban, mint te. Ebben senki sem vitathat veled. Idézet: „A szkeptikus talán tagadhatja a tanításukat, vagy támadhatja az egyházukat, de nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az életük megváltozott.” (Chuck Swindoll)
3. Hatás A korai keresztények elsődleges és leghatékonyabb evangelizációs módszere a személyes bizonyságtétel volt. Míg olyan emberek, mint Pál, teológiai vitákon keresztül is terjesztették az evangéliumot, a legtöbb hívő egyszerűen elmesélte a saját történetét és Jézussal kapcsolatos tapasztalatait. Ez nagyon is összhangban állt Jézus gondolatával: „Ti lesztek az én tanúim.” (ApCsel 1,8). Azt mondták: „Nem tarthatjuk vissza magunkat attól, hogy elmondjuk, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4,10). Az evangéliumok nem mások, mint első kézből származó élménybeszámolók. „Ezt tapasztaltuk meg Jézussal” – így is címmelhetnénk őket. Ezzel az egyszerű evangelizációs módszerrel az évszázadok során több ezer embert nyert meg Krisztusnak.
Hogyan meséljem el „a saját történetemet”
?
Az ApCsel 26:4–23-ban láthatjuk, ahogy Pál elmeséli történetét Agrippa király előtt. A beszámoló három témára oszlik:
A megtérés előtti élete: 4–11. versek
Megtérése: 12–18. versek
Megtérés utáni élete: 19–23. versek
Elbeszélése után egy utolsó kérdést intéz a királyhoz: „Agrippa király, hiszel-e a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel” (27. vers). Ha Pál életének történetének címsort, egyfajta átfogó témát akarnánk adni, azt így fogalmazhatnánk meg: „Pál buzgósága Isten szolgálatában.”
Ezt a Pál által követett mintát felhasználhatjuk a saját történetünkhöz is. Minden kereszténynek megvan a maga személyes története arról, hogyan ismerte meg Jézus Krisztust. Pálhoz hasonlóan mindenki átmegy a következő három szakaszon.
A megtérés előtti időszak:
Mivel senki sem születik újjászületett keresztényként, mindenki ismeri azt az időszakot az életében, amikor még nem volt keresztény (Ef 2,1–3). Minden keresztény ismeri az „akkor” és a „most” állapotát az életében (Ef 2,13; 5,8; 1Pt 2,10). A keresztény családokban felnőtt gyermekek néha homályosan emlékeznek arra, milyen volt az életük, mielőtt tudatosan befogadták Jézust a szívükbe.
A megtérés ideje
A megtérés és a jelen közötti időszakot minden keresztény esetében különböző változások jellemzik a viselkedésben, a gondolkodásban, a beszédben, az akaratban és az érzelmekben. Egyeseknél ezek a változások külsőleg könnyen észrevehetők (1Kor 6,9–11). Másoknál viszont meglehetősen észrevétlenül zajlanak le. Természetesen ez attól is függ, hogy egy keresztény mennyi teret hagy Jézusnak. Minél több teret kap Jézus, annál láthatóbbá válik a változás, és annál teljesebbnek érzi magát ez a keresztény az új életében.
Feladat
Írd le „a te történeted” három szakaszát! Eközben próbáld meg azonosítani a közös szálat, és sorold be ezt a történetet egy adott téma alá.
A megtéréselőtti időszak
Mi volt akkoriban fontos számodra? Mit gondoltál Jézusról és a Bibliáról? Milyen problémáid, céljaid, kérdéseid stb. voltak akkor?
A megtérés ideje
Mikor kerültél először kapcsolatba az evangéliummal? Milyen hatással volt rád? Hogyan reagáltál rá? Mi győzött meg végül? Hogyan, hol és mikor vallottad be bűneidet Jézusnak, és fogadtad el Őt életed Urának?
A megtérés utáni időszak
Mi változott az életedben azután? Milyen tapasztalataid voltak Jézussal? Milyen problémáid, céljaid, kérdéseid stb. vannak ma? Hogyan segít neked a hit ezekben? Miért vagy ma is keresztény? Mit szeretnél még megtapasztalni keresztényként?
Záró kérdés
Amikor valakinek elmeséled a „saját történetedet”, soha ne felejtsd el záró kérdéssel befejezni (ApCsel 26,27). Ez a kérdés arra ösztönzi a hallgatót, hogy reagáljon. A kérdés lehet például: „Mit tudnál ezzel kezdeni? Mit gondolsz erről?”, vagy valami hasonló.
A megfogalmazás alapelvei
1. Feltétlenül használj természetes nyelvet. Beszélj úgy, ahogyan általában szoktál.
2. Kerülje a szakzsargont. Általában kihagyhatja a szakkörökben használt, túlzottan szaknyelvi kifejezéseket a szókincséből. Egy normális ember nem beszél így.
3. Mindig kérdezd meg magadtól: vajon a hitetlen szomszédom megértené-e, amit mondok? 4. Légy őszinte. A hitetlenek azonnal megérzik, ha becsapjuk őket.
Változatok Bene Mueller, a Vineyard Bern istentisztelet-vezetője így fogalmaz: „Mindig készen áll három saját élettörténetem:
1. Egy alig 3 perces rövid változat rövid, időszűkös találkozókra (még Pál története az Apostolok cselekedetei 26. fejezetében sem volt sokkal hosszabb).
2. Egy 10–15 perces közepes hosszúságú változat, ha valaki a rövid változat után többet szeretne hallani.”
3. Egy bővített változat, ha valakinek van egy szabad estéje, és érdekli a téma.”
Ha el akarod mesélni a történetedet...
Három alapvető szabály:
1. Ne helyezz magadra nyomást („Most tanúskodnom kell…”): az emberek még a szél ellenére is megérzik, hogy most akarod teljesíteni jámbor kötelességedet.
2. Használd ki a lehetőségeket: néha a beszélgetések során vannak olyan pillanatok, amikor egyszerűen csak arra kérnek, hogy mesélj magadról. Ne hagyd ki őket!
3. Figyelj a Szentlélek vezetésére: néha az a benyomásod támad, hogy ezzel vagy azzal kezdj beszélgetést, vagy hogy lépj kapcsolatba egy bizonyos személlyel. Akkor pontosan engedelmeskedj. Isten téged akar felhasználni. Ő fog téged vezetni a beszélgetés során (Lk 12,11–12).
Ötlet
Egyes keresztények mindig magukkal hordozzák írásos formában, rövidített változatban a saját történetüket. Képeslap formátumban, saját címükkel és telefonszámukkal ellátva adják át azoknak, akikkel jó találkozásuk volt. Mivel már kialakult egy kis kapcsolat, felolvassák a bizonyságot. A kapcsolattartási cím lehetőséget nyújt további érdeklődésre és kapcsolatfelvételre.
Egyébként ...
A fiatal tanúságtévők is hálásak, ha nem csupán jámbor igazságokat adsz át nekik – tudni akarják, hogyan éled meg azokat.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
