Aktív játszóterek

Játszótéri berendezések

Ebben a cikkben bemutatunk néhány olyan játszóteret, amelyek izgalmat és kihívást jelentenek a gyermekek számára.

A „Play on Saturday” modell bemutatja, hogyan hatnak egymásra a gyermekekkel végzett folyamatos munka, a játszótér kialakulása és a rengeteg játéktevékenység.

Játszótér-típusok

Gyakori játszóterek

• A viselkedés kizárólag a motoros tevékenységekre korlátozódik
• A meglévő struktúrákhoz való alkalmazkodás erősödik, a környezet és annak feltételeinek megváltoztatása nem lehetséges
• A mozgást ösztönzik, de az agresszív viselkedést is, a pusztán „futás utáni versenyszerű játékok” és a változatlan struktúrák miatt
• Unalom alakul ki és megmarad

Aktív játszóterek

a) felügyelt: sok jó játszótér felügyelt, mivel rengeteg eszközre és felszerelésre van szükség. Az animátor ilyen esetekben fontos ösztönző szerepet játszik.

b) Felügyelet nélküli: minél rögzítettebbek a játszótéri eszközök és minél kevesebb az eszköz, annál inkább „önállóan” játszanak a gyerekek, de bizonyos élmények így nem válnak lehetővé.

A játszótéren dolgozó animátor bátorítja, irányítja és támogatja a gyerekeket.

Attól függően, hogy a Robinson-játszótér szerkezete mennyire változatos vagy rögzített, mennyire inspiráló vagy unalmas, a fent leírt értelemben vett játék lehetséges lesz.

Egyes Robinson-játszóterek erősen a „Vadnyugat” hangulatát idézik rönkházakkal, erődökkel és sátrakkal, és ezért automatikusan arra ösztönzik a gyerekeket, hogy harci és „gyilkos” játékba bocsátkozzanak. Ezek

• sztereotip elképzeléseket és az indiánok iránti romantikus elképzeléseket, és semmi közük sincs az általunk értett animációhoz. Más Robinson-játszóterek eleve nem annyira fejlesztő jellegűek, néhányat felügyelnek, és a Robinson-játszótereken tapasztalható játékélmények többnyire a következők mentén alakulnak:
• mozgásos labdajátékok – tájképes játékok – bújócska – kerti sütögetés… Néha agyaggal, festékkel és fával is foglalkoznak

• A játszótér középpontjában a kézműves tevékenységek állnak, amelyek sokoldalú játékélményeket tesznek lehetővé.
• Az ilyen típusú játszóterek hátránya gyakran az, hogy hatalmas mennyiségű anyag és eszköz veszik kárba. Emellett néha mások és a játszó gyerekek rongálásának célpontjává válnak. Ennek oka valószínűleg az ilyen játszóterek hiánya, ami miatt ezek nyílt térként szolgálnak.
• Ha több ilyen hely lenne – az egész lakókörnyezet rugalmasabb és jobban alakítható lenne –, akkor nem lenne szükség a rongálásra.

• A „kalandos játékhelyzetek” – például az új dolgok felfedezése – élménye áll a játékélmény középpontjában.
• Itt gyakorlatilag kipróbálható a környezet változékonysága, alig találhatók előre gyártott játszótéri eszközök, mindent maguk a gyerekek terveznek. A játszótér, mint elhatárolt tér, alig látható, a természet a legjobb játszótér.

A kalandjátszóterek némileg ellensúlyozhatják a városi építészet által okozott állandó kellemetlenségeket.

Vidéken a játszótereknek eleve feleslegesnek kellene lenniük

Minél gyermekbarátabb a lakókörnyezet, annál inkább feleslegessé válik a játszótér

• Problémák és lehetőségek a játszótér kialakításában:
• Elegendő felnőtt személyzet motiválása
• Hivatalos eljárások a telek megszerzéséhez, a terület rendeltetésének megváltoztatásához stb.
• Pénz – és anyagbeszerzés

A gyermekek bevonása a tervezésbe

Ugyanezek a pontok azonban LEHETŐSÉGEKET is jelentenek arra, hogy kapcsolatot és kommunikációt teremtsünk a saját környezetünkben, felhívjuk a figyelmet a problémákra, közös célokat tűzzünk ki és elérjük azokat = SIKERÉLÉNY.

Minél merevebb és élettelenebb a lakhatási helyzet, annál több agressziót vált ki